3-as szoba

*Ahogy a hívogattam a semmiből egyszer csak semmivé foszlott és a föld felé hullott. Én meg csak pislogva néztem, hogy most mi történt, hisz nem zavart meg senki, hogy eleresszem, vagy épp ne figyeljek rá és elrontsam. Mire ezt végig pörgettem már Dario volt előttem és csak meglepetten pislogtam rá. *
- Tudom… * Csak ennyire telt elsőre és a balkezem felé nyújtottam, hogy észrevegye a heget, amit régebben szereztem. Bár pontosan Én sem tudtam, hogy hogyan történt csak az érzésre emlékeztem.*
- De nem bánt… megvéd. Olyan mintha… * Szemeim lesütve kerestem a megfelelő szót, mit sem törődve azzal, hogy a másik kezem közben a pólóm gyürködi idegesen.*
- … mintha azt akarná, hogy takarózzak be vele, hogy vonjam magam köré. De ilyen kicsit nem lehet, a nagyobbtól meg fáj a fejem. * Magyaráztam meg, hogy miért is csináltam. Hisz nem vagyok rossz. Tudom, hogy mit szabad és mit nem.*
- Tudom, hogy nem szabad… De hív, vonz, és nem tudom megállni és most sem tudom mi történ, ami megtörte. *Szégyelltem el magam, hisz ennél jobban nem tudtam elmondani, hogy miért.*