Zack Smith

Név: Zachary James Smith

Születési idő: 2978 január 2. (25 éves)

Faj: Ember

Rang: A Smith and Smith Corporation vezérigazgatója.

Képességek: Egy chip és némi beavatkozás árán az izomzatába tökéletes extrém sportoló vált belőle. A chip lehetővé teszi, hogy az emberi maximumon jócskán túllépve a másodperc törtrésze alatt legyen képes reagálni egy kialakult helyzetre, tehát felgyorsítja a reflexeit. Az izomzatába történt beavatkozásnak hála teste is követi tudja tudatát, így képes nagyon gyorsan mozogni. Hivatalosan az extrém sportok miatt volt szüksége erre a beavatkozásra, valójában azonban "másodállása" miatt feküdt kés alá. Álarcos igazságosztóként így már akár egy morával is felveheti a harcot (ha a mora nem túl öreg... tapasztalatlan harcos... és régen táplálkozott.).

Család: A szülei meghaltak, testvérei pedig nincsenek. Volt egy unokatestvére, de két éve egy kalóztámadás során ő is életét vesztette.

Foglalkozás: Nappal milliomos playboy, nőcsábász, örökös és egy androidgyártó mamutvállalat tulajdonosa és névleges vezetője. Éjszaka álarcos igazságosztó.

Ingóságok: Multimilliárdos, ennélfogva mindene megvan, vagy ha nincs, hát bármikor megveheti. Ennyit Zack-ről. Lássuk a másik énjét.
Az egyelőre még névtelen, titokzatos alak felszerelése a következő: egy bőrnek tűnő, különleges anyagból készült fekete kezeslábas, csuklyával, mely az egész arcát eltakarja. A ruha a cége fejlesztése, kereskedelmi forgalomban az anyag nem kapható, és szabadalmaztatva sincs, így hivatalosan nem létezik. Különlegessége, hogy képes megkeményedni, méghozzá egyenes arányban a külső behatásokkal. Ez azt jelenti, hogy ha például a viselőjére rálőnek, az anyag annyira áthatolhatatlanná válik, hogy a golyó ne legyen képes átütni. A becsapódás erejéből is elnyel valamennyit, de ezen még dolgoznak, így a találat helyén egyelőre csúnya kék-zöld folt keletkezik a viselő bőrén, de legalább a csonttöréstől és a hasonló veszélyektől megvédi. Valamelyest a hőt is kompenzálja, így a lézer vagy plazmatalálat is csak fájdalmat, esetleg nem túl veszélyes égési sérülést okozhat. A ruha csuklyarészébe egy-két extra is került, például a nagy, világos, átlátszó, de ugyanolyan ellenálló szemnyílások éjjellátó-funkciója, vagy a miniatűr fülhallgató, mely a rendőri csatornákra állított lehallgatókészülék.
Lábbelije egy ugyanilyen anyaggal bevont csizma, melyet antigravitációs ellensúlyozókkal szereltek fel, így képes több méteres ugrásokra is.
Fegyverként egy méter hosszú fémrudat hord magánál, mely szükség esetén két méteresre is képes megnyúlni. Egyik végén elektromos sokkolóval találkoznak hősünk ellenfelei, a másikon pedig vékony, de nagyon erős, kapaszkodóvégű acélszálat képes kilőni, mely akár tíz méter hosszan is elnyúlhat.
Egy kis motor boldog tulajdonosa, ami képes akár húsz méter magasra is emelkedni, és szükség esetén a sebessége elérheti a 350 km/h-t is. A jármű szintén fekete, akárcsak a ruhája, de a beépített GPS-rendszeren és kommunikátoron kívül más extrával nincs ellátva.

Egészségi állapot:
Van némi hőskomplexusa. Végül is az, aki maszkba bújik és önbíráskodni kezd, olyan nagyon egészséges azért nem lehet...

Kinézet: Körülbelül 180 centi magas, fiatalos arcú férfiember. Szálkás és erős, de nem kirívóan izmos. A haja sötét. Akár jóképűnek is lehet nevezni, de akár cserepes virágnak is. Testén több sebhely éktelenkedik, amiket, ha valaki kérdezi, sportolás során szerzett.

Személyiség: Kóros igazságmániában szenved, valamint eléggé megalomán, abban a tekintetben, hogy meg van győződve róla, neki kell helyretennie a világot. Sőt, azt hiszi, egyedül ő képes rá! Ennélfogva minden gondolatát a világ megmentésének gyerekes eszméje tölti ki. A feketébe öltözött Fehér Lovag, a jó bajnoka, a gyengék védelmezője... Kivéve szombaton, akkor gyanús lenne, ha nem bulizna a barátaival. De onnan is hamar ellóg egy kicsit őrjáratozni.

Szexualitás: Ha volna ereje és ideje érdemben az ilyesmire, alighanem nők után futkosna.

Előtörténet:
Tulajdonképpen, ha belegondolok, teljesen egyértelmű, hogy engem erre teremtettek. A szüleim meghaltak egy utcai támadásban, szóval megvan a bosszúvágy. Van egy nagy, tudományos izékkel foglalkozó cégem, ami biztosítja nekem a felszerelést. Ügyes vagyok, erős és kötelességtudó. Mégis, mi más lehetett volna belőlem? Na ugye, hogy semmi.
Nem mondhatnám, hogy minden akkor kezdődött, amikor a szüleim meghaltak. Megölték őket némi apróért, én meg sírtam és gyászoltam és terapeutához jártam és lázadó tini lettem. Arról álmodoztam, hogy kiderül, hogy nagy hatalmú telepata vagyok, és megölöm a szüleim gyilkosát. De nem derült ki, és én nem öltem meg senkit. Nem is igazán nyomoztam utána. Csak éltem az életem, próbáltam élvezni, és igazából nem csináltam semmit, ami számított volna.
De akkor mikor is kezdődött? Hát... Izé... Most azt kéne mondanom, hogy akkor, amikor megmentettem egy gyönyörű hajadont az erőszaktevőktől, és rájöttem, hogy jótevésre születtem... De igazából egy képregénnyel kezdődött.
Szóval elolvastam ezt a képregényt, és azt láttam, hogy mintha csak rólam írták volna. Jó, nem teljesen... Nekem például nem volt inasom. De ezt leszámítva...
Megmondom őszintén, a dolog legnehezebb része a dizájn kiválasztása volt. A ruhaanyag adott volt, de a színek, az esetleges minták... Kiálló, felesleges kis izék... Legyen-e köpeny, vagy ne legyen köpeny... Hetekbe telt mindezt kitalálni. Végül persze az egyszerű, jól bevált fekete cucc mellett döntöttem. Jól néz ki... Bár... Van egy hibája.
Na igen... A szemek. A nagy, világító szemek... Igaz, csak akkor világítanak, ha be van kapcsolva az éjjellátó... Ha Árnynak nevez el a sajtó, azt mondtam volna, nem rossz. A Fekete Lovag is jó lett volna, bár kissé azért fellengzős. De például a Sötét Bajnoknak örültem volna. Vagy a Maszknak. Igen, a Maszk jó lett volna... De...
Bagoly. Az egyik újságíró a világító, nagy szemek miatt elnevezett Bagolynak. Szerencsére még nem terjedt el, szóval talán még van esély a Maszkra... Ha mondjuk vennék egy-két újságot, hogy cikkezzenek rólam... Bár, végül is a Bagoly nem olyan rossz. Lehettem volna Légy is...
Az első bevetésem elég érdekesre sikerült. Valamit ugyanis elfelejtettem. A képregényfickó tíz évig tanult keleti harcművészeteket. Hát, nálunk nincs olyan, hogy kelet, csak pár rizsföld meg apró falu, gondoltam, akkor ezt kihagyom. Végül is elég jó kondiban vagyok, baj nem lehet, nem igaz? Na, hát azóta járok harcművészeti edzésre. Az a verés még a különleges ruhán át is nagyon fájt... De szerencsére a bunyó egyre jobban megy.
És az álcázás is. Már tök jól el tudom mélyíteni a hangom, és akkor se fájdul meg tőle a torkom, ha reggelig sokat beszélek. Azért ez is valami.
Mondjuk a statisztikám elég változatos. Néha megmentem az öreg néniket, néha meg ők mentenek meg engem. Egyszer az egyik leütött a botjával, azt hitte, meg akarom erőszakolni. Pedig esküszöm, hogy tényleg nem jutott eszembe... De az egyre ritkább kudarcok ellenére sem adom fel. Tudom, hogy képes vagyok jobbá tenni ezt a várost. Sőt, az egész világot is. Valakinek meg kell védenie az embereket. És én... Én... Én ráérek.
Hát, így telnek a napjaim. Délelőtt alvás, délután edzés meg fedőélet, playboykodás. Este meg... Bagoly. Hát, jó. Legyen Bagoly. Ha muszáj...

Az elõtörténet elfogadva. Jó játèkot! :)