Név: Lyen Cross
Születési idő: 2971.06.23. (31)
Faj: Telepata
Rang: nincs
Képességek: Lyen a fényt képes szilárd anyaggá alakítani közel a saját testéhez, így pajzsot, vagy más ,,eszközt” létre hozni belőle. Minél bonyolultabb egy tárgy alakja amit le akar másolni annál kisebben képes csak létre hozni. Ezek létrehozását általában a karjai környékére koncentrálja, és ott megy neki a legkönnyebben. Az egyik karját maga elé tartva például képes egy akkora pajzsot létrehozni, ami jórészt a mellkasát eltakarja. Ritkán használja a képességét úgy, hogy hosszabb ideig megmaradna a tárgy amit alkotott, mindig csak addig tartja fönn őket amíg szüksége van rá. Nem mintha nem lenne képes erre, azonban a huzamosabb ideig tartó aktivitás a feje felforrósodásával, majd egyre drasztikusabb fejfájással jár, melyet csak pihenéssel, alvással képes elmulasztani. (Végső esetben a képessége túlhasználása ájulással járna, de még nem jutott el addig életében, hogy ez egyszer is bekövetkezzen.)
Végszükség esetén szokott rá erős fájdalomcsillapítót szedni, de az csak a fájdalom tompítására jó, ha tovább kell ébren maradjon (vezetnie kell stb.). A fájdalomcsillapító nehezíti a képessége használatát, az erre tett kísérletek végül pedig elmulasztják a fájdalom csillapító hatását. Ha ez megtörtént újra képes használni a képességét, azonban növelik az ájulás kockázatát.
(A létre jött ,,tárgyak" egyedül alakjukban hasonlítanak az esetleg lemásoltra, amúgy ,,tömör-fényből" vannak, az alapanyagukkal megegyező fényben világítanak.)
A tárgyak bonyolultságát illetően egy Dávid szobrot már csak egy nagyjából öt centi magas méretben tudna lemásolni, és csak gyakorlással, hiszen az ilyesminek már csak a vonásait is nehéz megjegyezni.
Család: Apa :Liam Cross, karbantartó az Orion 2-n (57)
Nagyapa: Leon Cross, jelenleg apró alkatrészeket gyárt másodlagos (kevésbé fontos) számítógépes rendszerekhez, ezekből általában nem igazán jut ki egy sem az Orion 2-ről (78)
Anya: Amara Deli (elhúnyt)
Féltestvér: Alex Cross, öccse, tanuló, olykor az apja mellett dolgozik (22)
„Házikedvenc”: Müon a hajója hanginterfésze, amit általában csak akkor kapcsol be, ha az úton nagyon egyedül érzi magát. Általában a vele folytatott beszélgetések korlátoltak, de legalább meghallgat...
Foglalkozás: Fuvaros. Legtöbbször az Orion 2-n belül (kívül), vagy az Orion 2 és Föld között szállít szinte bármit, ami a rakterébe befér és engedély van rá. A fizetése változó, de egy 1000- 1300 dollár mindig meg van..
Ingóságok: Egy kényelmes bár nem túl extravagáns lakrész az Orion 2-n.
A hajója, ElectricTango, ami eredetileg a nagyapjáé volt. A pilótán kívül 2 embert képes szállítani, a rakodó tér ennél nem sokkal nagyobb, de a rakománynak nem kell levegő. Két rakodó kar, könnyűfegyverzet, található rajta, valamint csak egyetlen rakétát szokott hordozni, hogy ezzel kompenzálja a raktérben lévő esetleges túlsúlyt. A gép törzse leginkább egy orrtól far felé szélesedő kúpra emlékezet. A vége azonban le van kerekítve, a szárnya C-alakú, és az egész gép rozsdás vörösre van festve.
Egy lökéshullám generáló pisztoly melynek hatótávolsága 10 méter, mely képes fellökni elborítani bármit ami közel ember méretű súlyra és elé került a ható távolsága nagyjából középső szakaszán. Az első egy méteren belül akár sérülést is okozhat, ezek többsége általában nem közel sem halálos. Nem szerencsés esetben egy közvetetten okozott szívroham, vagy ki tudja mi egészen más kérdés... Egy feltöltéssel 4szer lehet elsütni.
Egészségi állapot: Egészséges
Kinézet: Kicsit váll alá érő fekete egyenes haj, barna szemek, karakteres arc. A jobb fülén körülbelül a füle közepéig fülbevalók sorakoznak. Tekintete kifejező, legtöbbször szúrós.
Általában sötét ruhákat hord, és mindig nadrágot, a magas sarkú távolabb nem is állhatna tőle. Nagyjából középmagas nő, de semmiképpen nem alacsony, erős kiállású, nő létére egészen izmos, bár nem egy body-builder. Ezt a ruhái általában eltakarják, de akkor sem hinné senki, hogy egy kecses hattyú.
Személyiség: Általában kemény és bárki úgy érezheti mellette magát, hogy valami rosszat tett, és azt nem szeretné, hogy a tudomására jusson, legyen szó akár egy gyerekkori sütilopásról. Általában szeret nyers lenni másokkal, ha nincs rá valami egészen más indoka. Nem szereti ha átvágják, és nem retten vissza egy esetleges balhétól, ha úgy látja hogy van esélye élve egyben kikerülni. Ennek ellenére ő maga nem keresi a bajt. Általában meg van a véleménye mindenről.
Egyik legnagyobb rejtett félelme, hogy kalózok által éri a halál, olyan helyzetben amikor senkitől nem számíthat segítségre, és még senki nem is fog tudni róla. Szeret repülni, de az űrben azért észnél van, mindig a megbízást tartja szem előtt, és próbál éberen maradni.
Elég erősen tart a moráktól. Ezt nem tartja előítéletnek, vagy ha mégis akkor is úgy van vele, hogy igen is észnél kell lenni, és nem szabad naivnak lenni. Mégis az ő fajtájából táplálkoznak akárki akármit is mondjon.
Szexualitás: Heteroszexuális
Előtörténet:
Nagyapám szerint a családunknak már régi generációk óta köze volt az űrhöz. Talán azóta amióta Telepaták élnek az Orionon. Ezért is volt akkora csalódás neki, mikor apám úgy döntött hogy ő bizony karbantartó lesz, és ki sem teszi a lábát róla. Nagy szerencséjére lettem én akinek lepasszolhatta az ElectricTangót. Elmondása alapján élete egyik legboldogabb napja volt. Így a közel húsz, vagy kitudja hány éves vihar is véget ért közte és apám között.
Körülbelül a húszadik születésnapom után kaptam meg a Tangót. Akkor már nagyapám tíz éve alig fuvarozott.
Valószínűleg az igazság nem az, hogy apám és nagyapám fiút szeretett volna inkább helyettem, de így hozta a sors. Anyám már kiskoromban meghalt mikor négy éves voltam. Ő tanárnő volt, és általában a telepatákat oktatta itt az Orionon, vagy ha még valaki idetévedt azt. Néha viszont leutazott a Földre az egyik barátjához, amolyan félig munkaügyben is. Úgy tudom a különböző népek pedagógiája volt az egyik szakterülete. Minden ellenére nagyapa általában nem tudta elvinni, mindenki nagy bánatára. Hogy mi történt aznap mai napig nem tudni. A hajója elindult, majd félúton meghibásodott és mindenki meghalt. Senki nem mondja most már ki, de nagyjából mindegyikünk meg van győződve róla, ha nagyapám vitte volna el ilyen semmikor sem történhetett volna meg, több okból is. És vele nem is történt meg...
- Drágám megjöttem! – mondtam jó hangosan bár nem túl nagy kedvvel, ahogy elhelyezkedtem a pilóta ülésben és felnyomtam Müon rendszerét.
- Üdvözlöm Lyen Cross. Van új úti cél? – szólalt meg a kissé gépszerű, de inkább férfiéra emlékeztető hang.
- Nem, csak nem tudtam aludni. Amúgy sem hagynálak vezetni tudod jól.
Szinte el tudtam képzelni ahogy kerregnek odabent az áramkörei a beállt nagy csöndben, és értelmezni próbálja a szavaimat.
- Sajnálom, a második parancs nem értelmezhető.
Sejtettem. Ez valamiért halvény mosolyt csalt az arcomra.
- Mutatnak bármilyen meghibásodást a műszerek?
- Minden rendszer működik.
- Tudod néha kezdem úgy érezni, hogy túl sok időt töltünk együtt. Ma például nem éreztem jól magam a lakásomban. De itt valahogy máris jobban érzem magam - helyezkedtem el a székben, hátra döntöttem a fejem.
- Ha kívánja kapcsolhatok esetleg zenét.
- Az jó lenne – sóhajtottam. Valahogy mindig is elszórakoztatott a kissé akadozó értelemmel rendelkező mégis, szinte kivételes modorral rendelkező fedélzeti komputerhez kapcsolható eszköz hangja. Talán már túlságosan is hozzászoktam. Valahogy örültem neki, hogy ehhez az élettelen hanghoz beszélhetek. Mást nem zavarnék talán az ilyen hülye problémáimmal. Vagy talán csak így ebben az időben nem. Kivételesen most én is akkor aludtam amikor mindenki más... legalábbis aludtam volna. Nos aki máskor talál meg annak az ő baja.
A kommunikátorom sípolása ébresztett fel. Kedvem lett volna a hajó végébe hajítani úgy hogy szétessen. De az utolsó pillanatban visszatartott, az hogy erre még szükségem lesz. Nagyot sóhajtottam, és jaj annak aki felmert verni.
Alex volt az legnagyobb meglepetésemre. Nem voltunk vele sülve-főve együtt, hú legjobb tesók, de ha valami gond volt tudta hogy számíthat rám. Ha őt, hát valakit megtalált a baj, még itt is, pedig ő el nem hagyta az állomást, akár csak apám. Mi lett volna, ha egyszer kicsit zűrösebb helyre jut. Persze valószínűleg őt ez nem fenyegeti. Még én is ritkán jártam a Romvárosba eddig és úgy is csak a szélén. És nem az volt minden vágyam, hogy ennek a számát gyarapítsam.
Szóval Alexnek épp a karját varrták össze a gyengélkedőn, miután az orrát helyre tették. És bizony a törött kézzel a vérző orrod törölgetni elég szar dolog, még ha csak addig is. Ő pedig aztán igazán anyámasszony katonája, ha nem valami baleset éri, akkor valaki beleköt. Azt hiszem valakinek nagyon rossz napja lesz, még hozzá rajtam kívül...
Születési idő: 2971.06.23. (31)
Faj: Telepata
Rang: nincs
Képességek: Lyen a fényt képes szilárd anyaggá alakítani közel a saját testéhez, így pajzsot, vagy más ,,eszközt” létre hozni belőle. Minél bonyolultabb egy tárgy alakja amit le akar másolni annál kisebben képes csak létre hozni. Ezek létrehozását általában a karjai környékére koncentrálja, és ott megy neki a legkönnyebben. Az egyik karját maga elé tartva például képes egy akkora pajzsot létrehozni, ami jórészt a mellkasát eltakarja. Ritkán használja a képességét úgy, hogy hosszabb ideig megmaradna a tárgy amit alkotott, mindig csak addig tartja fönn őket amíg szüksége van rá. Nem mintha nem lenne képes erre, azonban a huzamosabb ideig tartó aktivitás a feje felforrósodásával, majd egyre drasztikusabb fejfájással jár, melyet csak pihenéssel, alvással képes elmulasztani. (Végső esetben a képessége túlhasználása ájulással járna, de még nem jutott el addig életében, hogy ez egyszer is bekövetkezzen.)
Végszükség esetén szokott rá erős fájdalomcsillapítót szedni, de az csak a fájdalom tompítására jó, ha tovább kell ébren maradjon (vezetnie kell stb.). A fájdalomcsillapító nehezíti a képessége használatát, az erre tett kísérletek végül pedig elmulasztják a fájdalom csillapító hatását. Ha ez megtörtént újra képes használni a képességét, azonban növelik az ájulás kockázatát.
(A létre jött ,,tárgyak" egyedül alakjukban hasonlítanak az esetleg lemásoltra, amúgy ,,tömör-fényből" vannak, az alapanyagukkal megegyező fényben világítanak.)
A tárgyak bonyolultságát illetően egy Dávid szobrot már csak egy nagyjából öt centi magas méretben tudna lemásolni, és csak gyakorlással, hiszen az ilyesminek már csak a vonásait is nehéz megjegyezni.
Család: Apa :Liam Cross, karbantartó az Orion 2-n (57)
Nagyapa: Leon Cross, jelenleg apró alkatrészeket gyárt másodlagos (kevésbé fontos) számítógépes rendszerekhez, ezekből általában nem igazán jut ki egy sem az Orion 2-ről (78)
Anya: Amara Deli (elhúnyt)
Féltestvér: Alex Cross, öccse, tanuló, olykor az apja mellett dolgozik (22)
„Házikedvenc”: Müon a hajója hanginterfésze, amit általában csak akkor kapcsol be, ha az úton nagyon egyedül érzi magát. Általában a vele folytatott beszélgetések korlátoltak, de legalább meghallgat...
Foglalkozás: Fuvaros. Legtöbbször az Orion 2-n belül (kívül), vagy az Orion 2 és Föld között szállít szinte bármit, ami a rakterébe befér és engedély van rá. A fizetése változó, de egy 1000- 1300 dollár mindig meg van..
Ingóságok: Egy kényelmes bár nem túl extravagáns lakrész az Orion 2-n.
A hajója, ElectricTango, ami eredetileg a nagyapjáé volt. A pilótán kívül 2 embert képes szállítani, a rakodó tér ennél nem sokkal nagyobb, de a rakománynak nem kell levegő. Két rakodó kar, könnyűfegyverzet, található rajta, valamint csak egyetlen rakétát szokott hordozni, hogy ezzel kompenzálja a raktérben lévő esetleges túlsúlyt. A gép törzse leginkább egy orrtól far felé szélesedő kúpra emlékezet. A vége azonban le van kerekítve, a szárnya C-alakú, és az egész gép rozsdás vörösre van festve.
Egy lökéshullám generáló pisztoly melynek hatótávolsága 10 méter, mely képes fellökni elborítani bármit ami közel ember méretű súlyra és elé került a ható távolsága nagyjából középső szakaszán. Az első egy méteren belül akár sérülést is okozhat, ezek többsége általában nem közel sem halálos. Nem szerencsés esetben egy közvetetten okozott szívroham, vagy ki tudja mi egészen más kérdés... Egy feltöltéssel 4szer lehet elsütni.
Egészségi állapot: Egészséges
Kinézet: Kicsit váll alá érő fekete egyenes haj, barna szemek, karakteres arc. A jobb fülén körülbelül a füle közepéig fülbevalók sorakoznak. Tekintete kifejező, legtöbbször szúrós.
Általában sötét ruhákat hord, és mindig nadrágot, a magas sarkú távolabb nem is állhatna tőle. Nagyjából középmagas nő, de semmiképpen nem alacsony, erős kiállású, nő létére egészen izmos, bár nem egy body-builder. Ezt a ruhái általában eltakarják, de akkor sem hinné senki, hogy egy kecses hattyú.
Személyiség: Általában kemény és bárki úgy érezheti mellette magát, hogy valami rosszat tett, és azt nem szeretné, hogy a tudomására jusson, legyen szó akár egy gyerekkori sütilopásról. Általában szeret nyers lenni másokkal, ha nincs rá valami egészen más indoka. Nem szereti ha átvágják, és nem retten vissza egy esetleges balhétól, ha úgy látja hogy van esélye élve egyben kikerülni. Ennek ellenére ő maga nem keresi a bajt. Általában meg van a véleménye mindenről.
Egyik legnagyobb rejtett félelme, hogy kalózok által éri a halál, olyan helyzetben amikor senkitől nem számíthat segítségre, és még senki nem is fog tudni róla. Szeret repülni, de az űrben azért észnél van, mindig a megbízást tartja szem előtt, és próbál éberen maradni.
Elég erősen tart a moráktól. Ezt nem tartja előítéletnek, vagy ha mégis akkor is úgy van vele, hogy igen is észnél kell lenni, és nem szabad naivnak lenni. Mégis az ő fajtájából táplálkoznak akárki akármit is mondjon.
Szexualitás: Heteroszexuális
Előtörténet:
Nagyapám szerint a családunknak már régi generációk óta köze volt az űrhöz. Talán azóta amióta Telepaták élnek az Orionon. Ezért is volt akkora csalódás neki, mikor apám úgy döntött hogy ő bizony karbantartó lesz, és ki sem teszi a lábát róla. Nagy szerencséjére lettem én akinek lepasszolhatta az ElectricTangót. Elmondása alapján élete egyik legboldogabb napja volt. Így a közel húsz, vagy kitudja hány éves vihar is véget ért közte és apám között.
Körülbelül a húszadik születésnapom után kaptam meg a Tangót. Akkor már nagyapám tíz éve alig fuvarozott.
Valószínűleg az igazság nem az, hogy apám és nagyapám fiút szeretett volna inkább helyettem, de így hozta a sors. Anyám már kiskoromban meghalt mikor négy éves voltam. Ő tanárnő volt, és általában a telepatákat oktatta itt az Orionon, vagy ha még valaki idetévedt azt. Néha viszont leutazott a Földre az egyik barátjához, amolyan félig munkaügyben is. Úgy tudom a különböző népek pedagógiája volt az egyik szakterülete. Minden ellenére nagyapa általában nem tudta elvinni, mindenki nagy bánatára. Hogy mi történt aznap mai napig nem tudni. A hajója elindult, majd félúton meghibásodott és mindenki meghalt. Senki nem mondja most már ki, de nagyjából mindegyikünk meg van győződve róla, ha nagyapám vitte volna el ilyen semmikor sem történhetett volna meg, több okból is. És vele nem is történt meg...
- Drágám megjöttem! – mondtam jó hangosan bár nem túl nagy kedvvel, ahogy elhelyezkedtem a pilóta ülésben és felnyomtam Müon rendszerét.
- Üdvözlöm Lyen Cross. Van új úti cél? – szólalt meg a kissé gépszerű, de inkább férfiéra emlékeztető hang.
- Nem, csak nem tudtam aludni. Amúgy sem hagynálak vezetni tudod jól.
Szinte el tudtam képzelni ahogy kerregnek odabent az áramkörei a beállt nagy csöndben, és értelmezni próbálja a szavaimat.
- Sajnálom, a második parancs nem értelmezhető.
Sejtettem. Ez valamiért halvény mosolyt csalt az arcomra.
- Mutatnak bármilyen meghibásodást a műszerek?
- Minden rendszer működik.
- Tudod néha kezdem úgy érezni, hogy túl sok időt töltünk együtt. Ma például nem éreztem jól magam a lakásomban. De itt valahogy máris jobban érzem magam - helyezkedtem el a székben, hátra döntöttem a fejem.
- Ha kívánja kapcsolhatok esetleg zenét.
- Az jó lenne – sóhajtottam. Valahogy mindig is elszórakoztatott a kissé akadozó értelemmel rendelkező mégis, szinte kivételes modorral rendelkező fedélzeti komputerhez kapcsolható eszköz hangja. Talán már túlságosan is hozzászoktam. Valahogy örültem neki, hogy ehhez az élettelen hanghoz beszélhetek. Mást nem zavarnék talán az ilyen hülye problémáimmal. Vagy talán csak így ebben az időben nem. Kivételesen most én is akkor aludtam amikor mindenki más... legalábbis aludtam volna. Nos aki máskor talál meg annak az ő baja.
A kommunikátorom sípolása ébresztett fel. Kedvem lett volna a hajó végébe hajítani úgy hogy szétessen. De az utolsó pillanatban visszatartott, az hogy erre még szükségem lesz. Nagyot sóhajtottam, és jaj annak aki felmert verni.
Alex volt az legnagyobb meglepetésemre. Nem voltunk vele sülve-főve együtt, hú legjobb tesók, de ha valami gond volt tudta hogy számíthat rám. Ha őt, hát valakit megtalált a baj, még itt is, pedig ő el nem hagyta az állomást, akár csak apám. Mi lett volna, ha egyszer kicsit zűrösebb helyre jut. Persze valószínűleg őt ez nem fenyegeti. Még én is ritkán jártam a Romvárosba eddig és úgy is csak a szélén. És nem az volt minden vágyam, hogy ennek a számát gyarapítsam.
Szóval Alexnek épp a karját varrták össze a gyengélkedőn, miután az orrát helyre tették. És bizony a törött kézzel a vérző orrod törölgetni elég szar dolog, még ha csak addig is. Ő pedig aztán igazán anyámasszony katonája, ha nem valami baleset éri, akkor valaki beleköt. Azt hiszem valakinek nagyon rossz napja lesz, még hozzá rajtam kívül...
» Dühöngő
» Vezetőségszidó
» Társoldalak, baráti oldalak
» Ösvények
» Hunter Street
» Irodák
» Sikátorok
» Mólók