Név: Joshua Palmer alias Táncos
Születési idő: 2967.10.09. (35).
Faj: ember.
Rang: nincs rangja
Képességek: van egy implantja, mely a reakció idejét gyorsítja fel. Ez az észlelésben és a fegyverhasználatban is hasznos. A képesség nem teszi emberfelettivé, csak egy nagyon-nagyon gyors reflexű emberré.
Család: szülők – gyilkosság áldozatai lettek, a húga – Kristen Palmer - meghalt egy kalóztámadásban. (legalábbis ő így tudja.)
Foglalkozás: A Földi rendőrség kötelékében rendőrhadnagy, beépített ügynök.
Ingóságok: Egy szüleitől örökölt lakás, egy sportautó, mely a munkájához is szükséges, van szolgálati fegyvere és mellette persze saját is, egy tűvető és egy újonnan fejlesztett, lézeres mesterlövész puska, célkeresővel. Megtakarított pénze úgy 500.000 dollár (túlnyomó rész piszkos pénz – különböző bankszámlán).
Egészségi állapot: egészséges, van egy lézer pisztoly okozta heg a bal oldalán a bordái alatt..
Kinézet: 185 cm magas, izmos, jó kiállású férfi, olyan 85 kg körüli testsúllyal. A bőre kicsit kreolos, a haja fekete, kibontva a válláig ér, de általában összekötve hordja. A szeme is fekete, amellyel szinte a vesékbe látóan tud az emberekre nézni. Arca kissé ovális, karakteres.
Mivel beépítetten dolgozik, ritkán hord egyenruhát, általában szeret lezseren öltözködni, aminek a színében dominál a fekete-fehér, mert azt mondják, az jól áll neki. Sokszor hord, fekete farmert, fehér trikóval vagy pólóval, bőrdzsekit és rövid csizmát.
Személyiség: Joshua szereti magáról azt hinni, hogy ellenállhatatlan személyiség és ennek megfelelően szereti hallatni a hangját. Szeret a központban lenni és ezért társaságban lenni, de az adottsága is meg van hozzá. Jól szót ért a nőkkel és a férfiakkal egyaránt, ami alkalmassá teszi a beépített ügynöki munkára. Persze ezt a maga számára maximálisan ki is használja. Becsvágyó és szereti ha hatalmat kaphat a kezébe. Nincsenek erkölcsi gátlásai és ha valaki az útjában áll, azt könyörtelenül eltapossa, legyen az barát vagy rokon. Ezen már rég túltette magát mikor a saját húgát is elárulta. A vidám és mézes-mázas küldő mögött egy bosszúálló, hidegvérű gyilkos lapul zsarubőrben.
Szexualitás: hetero, kissé szadista beütéssel..
Előtörténet:
Sosem kellett azon gondolkoznom, hogy mi legyek, ha nagy leszek, hiszen ott volt előttem a példa, hogy milyen életet kell élnem. Bár sosem kényszerítettek rá, de tudtam, láttam apám szemén és anyám büszkeségén, hogy mit várnak tőlem, így lettem a minta diákból, minta rendőr. Soha senkinek, talán csak részegen valami útszéli kurtizánnak, nem vallottam be, hogy nem akartam ezt. Persze ezt a kurvát aztán véletlen baleset érte, mikor kijózanodva rájöttem, hogy többet mondtam neki a kelleténél.
De, hát akkor már benne voltam a sűrűjében.
Mindig is szerettem volna a gazdagok életét élni, olyan társaságban megfordulni, akikről a média is csak módjával mer írogatni, de ezt egy rendőr hol teheti meg?
Mikor már egy ideje éjjel-nappal güriztem, rájöttem, hogy mi lesz a megoldás! Mivel kiváló minősítéssel rendelkeztem és apámnak is meg volt a befolyása, beépített zsaru lettem.
Innentől már tudtam, hogy merre kell az életem útját vinnem. Természetesen teljes lelkesedéssel vetettem magam az újfajta életembe és hamar sikerült is beépülnöm a város drog és embercsempész hálózatába. Igyekeztem mindkét irányba megfelelni és nem is ment rosszul.
Kis halakat buktattam le, miközben egyre jobban elfogadtak az alvilágban és a bandában is.
A bankszámlám is szépen gyarapodott és senki nem sejtette, hogy milyen kettős életet élek.
Jól mentek a dolgaim, éltem mint hal a vízben, hiszen olyan életvitelt folytathattam beépített ügynökként, mint amilyet megálmodtam. Elit társaság, kocsik, nők, bulik és még ezért fizetést is kaptam. Apa és anya persze valamennyit tudtak a dologról, de a húgomat nem lehetett beavatni, hiszen ő nem a családi hagyományt, hanem az újságírást választotta hivatásának és annak is a rosszabbik fajtáját, az oknyomozó riporterséget. Sejtettem, hogy valamikor ebből lesz a baj. A baj, ami be is következett!
Az egyik szállítmány, egy nagyon fontos szállítmány érkezését vártuk éjjel a kikötőben, mikor egyszer csak megjelent az egyik emberünkkel Kristen, mint új tag, akit most mutattak volna be a főnöknek. Legszívesebben én magam lőttem volna le, hogy ilyen hülye volt! Minek kellett neki ennyire mélyre ásnia! Maradt volna az íróasztala mögött és akkor nem érte volna baj! Egy pillanat alatt kellett döntenem. És én a saját életemet választottam…….az övével szemben. De még meghalni sem tudott úgy, hogy ne rántson magával még több embert! Elmenekült! Miért kellett neki értesíteni a szüleinket? Miért? Miért? Miért?
Nem volt más választásom a kis hülye miatt! A banda főnöke iszonyúan dühös volt és meg kellett neki mutatni, hogy meg tudom oldani az ügyet. És én megoldottam! Két legyet ütöttem egy csapásra! Persze Kristen-nek senki nem hitt egy többször is kitüntetett rendőrrel szemben.
Nem volt esélye és én elintéztem, hogy több nagyon ne is legyen, így került a Marsra.
De valami idióta ügyvéd a hóna alá nyúlt és hónapokkal később, mikor már azt hittem, hogy lassan a halálhírét hallom, arra eszméltem, hogy ismét a Földre hozzák, hogy újra tárgyalják az ügyet. Bár minden nyomot eltűntettem, ezt nem kockáztathattam.
Nem volt nehéz lefizetni pár embert és megszervezni egy kalóz támadást a börtönhajó ellen.
Mikor a hírekben bemondták, hogy a hajó lezuhant és nincs túlélő, egy jóleső mosollyal vettetem keresztet.
- Nyugodj békében húgocskám!
Azóta eltelt egy év és minden visszazökkent a régi kerékvágásba, csak közben hadnaggyá léptettek elő, pont a családommal történtek és az ott tanúsított becsületes és önfeláldozó viselkedésem miatt. Bandában is előrébb araszoltam a ranglétrán, hiszen nem habozok, akár arról van szó, hogy szét kell verni valakit, vagy esetleg el kell hallgattatni, így már a főnök minden további nélkül megbízik bennem, az egyik jobb keze vagyok és a bankszámlám szépen gyarapodik.
Születési idő: 2967.10.09. (35).
Faj: ember.
Rang: nincs rangja
Képességek: van egy implantja, mely a reakció idejét gyorsítja fel. Ez az észlelésben és a fegyverhasználatban is hasznos. A képesség nem teszi emberfelettivé, csak egy nagyon-nagyon gyors reflexű emberré.
Család: szülők – gyilkosság áldozatai lettek, a húga – Kristen Palmer - meghalt egy kalóztámadásban. (legalábbis ő így tudja.)
Foglalkozás: A Földi rendőrség kötelékében rendőrhadnagy, beépített ügynök.
Ingóságok: Egy szüleitől örökölt lakás, egy sportautó, mely a munkájához is szükséges, van szolgálati fegyvere és mellette persze saját is, egy tűvető és egy újonnan fejlesztett, lézeres mesterlövész puska, célkeresővel. Megtakarított pénze úgy 500.000 dollár (túlnyomó rész piszkos pénz – különböző bankszámlán).
Egészségi állapot: egészséges, van egy lézer pisztoly okozta heg a bal oldalán a bordái alatt..
Kinézet: 185 cm magas, izmos, jó kiállású férfi, olyan 85 kg körüli testsúllyal. A bőre kicsit kreolos, a haja fekete, kibontva a válláig ér, de általában összekötve hordja. A szeme is fekete, amellyel szinte a vesékbe látóan tud az emberekre nézni. Arca kissé ovális, karakteres.
Mivel beépítetten dolgozik, ritkán hord egyenruhát, általában szeret lezseren öltözködni, aminek a színében dominál a fekete-fehér, mert azt mondják, az jól áll neki. Sokszor hord, fekete farmert, fehér trikóval vagy pólóval, bőrdzsekit és rövid csizmát.
Személyiség: Joshua szereti magáról azt hinni, hogy ellenállhatatlan személyiség és ennek megfelelően szereti hallatni a hangját. Szeret a központban lenni és ezért társaságban lenni, de az adottsága is meg van hozzá. Jól szót ért a nőkkel és a férfiakkal egyaránt, ami alkalmassá teszi a beépített ügynöki munkára. Persze ezt a maga számára maximálisan ki is használja. Becsvágyó és szereti ha hatalmat kaphat a kezébe. Nincsenek erkölcsi gátlásai és ha valaki az útjában áll, azt könyörtelenül eltapossa, legyen az barát vagy rokon. Ezen már rég túltette magát mikor a saját húgát is elárulta. A vidám és mézes-mázas küldő mögött egy bosszúálló, hidegvérű gyilkos lapul zsarubőrben.
Szexualitás: hetero, kissé szadista beütéssel..
Előtörténet:
Sosem kellett azon gondolkoznom, hogy mi legyek, ha nagy leszek, hiszen ott volt előttem a példa, hogy milyen életet kell élnem. Bár sosem kényszerítettek rá, de tudtam, láttam apám szemén és anyám büszkeségén, hogy mit várnak tőlem, így lettem a minta diákból, minta rendőr. Soha senkinek, talán csak részegen valami útszéli kurtizánnak, nem vallottam be, hogy nem akartam ezt. Persze ezt a kurvát aztán véletlen baleset érte, mikor kijózanodva rájöttem, hogy többet mondtam neki a kelleténél.
De, hát akkor már benne voltam a sűrűjében.
Mindig is szerettem volna a gazdagok életét élni, olyan társaságban megfordulni, akikről a média is csak módjával mer írogatni, de ezt egy rendőr hol teheti meg?
Mikor már egy ideje éjjel-nappal güriztem, rájöttem, hogy mi lesz a megoldás! Mivel kiváló minősítéssel rendelkeztem és apámnak is meg volt a befolyása, beépített zsaru lettem.
Innentől már tudtam, hogy merre kell az életem útját vinnem. Természetesen teljes lelkesedéssel vetettem magam az újfajta életembe és hamar sikerült is beépülnöm a város drog és embercsempész hálózatába. Igyekeztem mindkét irányba megfelelni és nem is ment rosszul.
Kis halakat buktattam le, miközben egyre jobban elfogadtak az alvilágban és a bandában is.
A bankszámlám is szépen gyarapodott és senki nem sejtette, hogy milyen kettős életet élek.
Jól mentek a dolgaim, éltem mint hal a vízben, hiszen olyan életvitelt folytathattam beépített ügynökként, mint amilyet megálmodtam. Elit társaság, kocsik, nők, bulik és még ezért fizetést is kaptam. Apa és anya persze valamennyit tudtak a dologról, de a húgomat nem lehetett beavatni, hiszen ő nem a családi hagyományt, hanem az újságírást választotta hivatásának és annak is a rosszabbik fajtáját, az oknyomozó riporterséget. Sejtettem, hogy valamikor ebből lesz a baj. A baj, ami be is következett!
Az egyik szállítmány, egy nagyon fontos szállítmány érkezését vártuk éjjel a kikötőben, mikor egyszer csak megjelent az egyik emberünkkel Kristen, mint új tag, akit most mutattak volna be a főnöknek. Legszívesebben én magam lőttem volna le, hogy ilyen hülye volt! Minek kellett neki ennyire mélyre ásnia! Maradt volna az íróasztala mögött és akkor nem érte volna baj! Egy pillanat alatt kellett döntenem. És én a saját életemet választottam…….az övével szemben. De még meghalni sem tudott úgy, hogy ne rántson magával még több embert! Elmenekült! Miért kellett neki értesíteni a szüleinket? Miért? Miért? Miért?
Nem volt más választásom a kis hülye miatt! A banda főnöke iszonyúan dühös volt és meg kellett neki mutatni, hogy meg tudom oldani az ügyet. És én megoldottam! Két legyet ütöttem egy csapásra! Persze Kristen-nek senki nem hitt egy többször is kitüntetett rendőrrel szemben.
Nem volt esélye és én elintéztem, hogy több nagyon ne is legyen, így került a Marsra.
De valami idióta ügyvéd a hóna alá nyúlt és hónapokkal később, mikor már azt hittem, hogy lassan a halálhírét hallom, arra eszméltem, hogy ismét a Földre hozzák, hogy újra tárgyalják az ügyet. Bár minden nyomot eltűntettem, ezt nem kockáztathattam.
Nem volt nehéz lefizetni pár embert és megszervezni egy kalóz támadást a börtönhajó ellen.
Mikor a hírekben bemondták, hogy a hajó lezuhant és nincs túlélő, egy jóleső mosollyal vettetem keresztet.
- Nyugodj békében húgocskám!
Azóta eltelt egy év és minden visszazökkent a régi kerékvágásba, csak közben hadnaggyá léptettek elő, pont a családommal történtek és az ott tanúsított becsületes és önfeláldozó viselkedésem miatt. Bandában is előrébb araszoltam a ranglétrán, hiszen nem habozok, akár arról van szó, hogy szét kell verni valakit, vagy esetleg el kell hallgattatni, így már a főnök minden további nélkül megbízik bennem, az egyik jobb keze vagyok és a bankszámlám szépen gyarapodik.
» Dühöngő
» Vezetőségszidó
» Társoldalak, baráti oldalak
» Ösvények
» Hunter Street
» Irodák
» Sikátorok
» Mólók