Név: Gina Simons
Születési idő: 2939.11.17 (63)
Faj: metamorf
Rang: -
Képességek: Gina átalakult alakja egy kemény, ám mégis kellően rugalmas pikkelyekkel borított szörnyeteg. Így a teste kevésbé sebezhető kisebb kaliberű fegyverekkel, egyszerűbb szúró és vágófegyvereknek, ha azok nincsenek különlegesen éles anyagból, a gazdájuk nem forgatja őket elég ügyesen. (Gondolok itt a hagyományos golyóval töltött fegyverekre, amik valószínűleg ebben a korban elég ritkák.) Két lába és két karja van mint egy normál embernek ilyenkor is, azonban magas nyúlánk, mégis kissé robusztus, és áramvonalas teste olyan idegenérzetűvé teszi a megjelenését. A karjai inkább valami átmenetet képeznek a rendes karok és a szárnyak között. Maga a szárnyhártya rész szintén pikkelyekkel borított, bár azok sokkal finomabbak, mint bárhol máshol a testén. A karjai végén három-három erősebb, karmos ujj alkotja a kézfej részt, és három ujjmódosulat adja a szárnyfeszítő csontokat. Ezek kinyitva a kézfejen túlnyúlnak (így ilyenkor a kézfejrész a szárnyhajlatában középen helyezkedik el), becsukva pedig a szárny felfekszik a karokra.
A feje kissé csúcsos az orr rész felé, az áramvonalasság miatt, eredeti arcvonásait alig tükrözi. Hegyes metszőfogai vannak, utánuk pár rovarevő hegyes fogakkal, és még ki tudja hány féle fog képviselteti magát a szájában, melynek mindnek meg van a funkciója, bezárólag leghátul az őrlőfogakkal. A fején két pár szem található, egy elől, ami a térlátást biztosítja, még a másik kettő oldalt a füle fölött azt, hogy nagyjából 360° szögben lásson. A szeme színe sötét lila, a hasított pupillája mellett két oldalon egy-egy fekete folttal, ami nem luk, csak a íriszén egy képződmény. A homlokáról három vastagabb, bordázott szarv hajlik hátra.
A lábain négy-négy erős ujj található, melyből egy hátrafelé áll, kettő előre, egynek pedig változtatható a helye (mint például a baglyoknál). Ezeken szintén karmok találhatóak.
Ezenkívül még van egy farka is, mely ha teljesen kihúzza magát, nagyjából a bokájáig ér. A végén egy éles szélű, kinyitható legyezőszerű képződménnyel mely a repülésben segíti.
A testmagassága átváltozva 2 méter 10 centi körül van, azonban meglepően kis helyre összetudja húzni magát. Szinte összehajtogatja magát, a lábai, és a karjai pont egymás mellé illenek a törzsével együtt, egy göcsörtös, kissé oválisszerű gombócot alkotva, mely helyzetből képes bármikor ismét akár elrugaszkodni is.
Átváltozva a hanga kicsit sziszegős, és visszhangos.
Család: Apja, anyja meghalt, testvérekről nem tudni, hogy vannak-e.
Foglalkozás: Általában guberál, vadászik ha van mire, esetleg kétes eredetű gombákat, zuzmókat, moszatokat, vagy egyéb növényt termeszt.
Ingóságok: Egy rejtett bejáratú barlangszerűségben lakik a Romváros alatt. Oda gyűjti be az ,,értékes kacatokat”, amolyan ez jó lesz még valamire felkiáltással. Ezekből azonban valójában ritkán használ föl ténylegesen valamit. Megtalálhatóak ezek között még jobb minőségű rongyok, élelem tartalékok, de akár tönkre ment, vagy éppenséggel működő energia cellák, generátorok. Akár még félbeharapott androidok tartozékai, vagy űrhajók sérült ütegei. A barlang másik kamráiban, pedig valószínűleg olyan növényeket termeszt, melyek máshol nehezen találhatóak a naprendszerben.
Egészségi állapot: Egészséges… bár a sajátos modorára, lehet valaki mást mondana.
Kinézet: Rövid, sötét haj, kiismerhetetlen tekintet, enyhén szögletes arcvonásai, válla, és csípője, ellenére viszonylag nőies testalkata van. Emberi formában, nagyjából 180centi körüli a magassága. Teljesen szokványos számára, ha esetleg a régi buddhista papokéhoz hasonló sárga ruhát hordjon, vagy egy nagyobb jobb anyagdarabot tógaként. Néha felvesz ,,normális” ruhát is, ha muszáj.
Személyiség: Sokszor kiszámíthatatlannak tűnik, és indulatos, az érzései erősen tudják befolyásolni a tetteit. Ennek ellenére általában nem támad rá igazán senkire csak úgy. A kérdés már csak az, hogy mit jelent itt az igazán. Sokszor többféleképpen is értelmezhető az amit mond, és lény legyen a talpán az aki minden szavát úgy értelmezi ahogy kell. Nagyon szeszélyes, a hangulata könnyen megváltozhat, ezt akár egyetlen szó vagy hang, mozzanat kiválthatja.
Szexualitás: Heteroszexuális
Előtörténet:
Van egy barlang a Romváros alatt, azt mondják hihetetlen kincsekkel van tele. Viszont jaj annak aki tudatlanul, és véletlenül téved oda. Ha valaki nem téved el benne, akkor a barlang őre végez vele. Én már csak tudom, én vagyok az aki ott lakik. Ennek ellenére elég kevés földiteperő járt az én kis otthonomban. De ha mégis így történt az illető nem állt készen a velem való beszélgetéshez szükséges lelki feljebb lépéshez. Általában a kiáltozásból ítélve örültek, hogy kijutottak élve a barlangból, pedig még hozzájuk sem értem. De talán jobb is így. Ha valamelyikük betévedt volna a földalatti botanikus kertembe egészen szándék nélkül lehet ott leli egyből a halálát, mert véletlenül olyan növényhez ért volna hozzá, amihez nem kellett volna.
Nos hát ez az én kis odúm. Gyere be, ülj le, helyezd magad kényelembe. Csak lehetőleg ne a földre, még a végén valami megszúr, vagy megharap, és egy hónapra feldagad a hátsód. Hehehe… akkor még szerencséd volt. De nézz körül, a plafon, és a falak még nem foglaltak. Van elég hely bőven.
Mi? Hogy nem tudsz falra mászni? Hát téged aztán elég elcseszettül raktak össze az égiek. Részvétem. Ez esetben nem túl sokat tehetek érted. Talán még arra az üres rakétahüvelyre leülhetsz ott. Most mit izélsz? Hogy attól félsz, felrobban? Abszurd... mik jutnak eszedbe! Még ha töltve lenne. Nekem még akkor sem, jutna ilyen eszembe. De mondtam, hogy üres. Nincs benne robbanó szer, vagy inkább robbanófej? Most így hirtelen nem tudom…
Körbemásztam a plafonon hozzá, csak a mihez tartás végett. Majd a háta mögül folytattam.
Szóval, hol tartottunk? Meséld el drága mi a bánatod? Áh, várj, ne mondj semmit, tudom már. Szerelmi bánatod van. Nesze, igyál, vagy törj össze valamit, rajtam a második mindig segít.
Olyan hallgatag vagy, de hát magadra vess. Aki álomgyökér levet iszik, ne számítson másra.
Lemásztam a mostani behatoló mellé a rakétatestre. Igazából anélkül tudtam mi baja van, hogy válaszolt volna. Az én szemem sokat lát ebben a városban, még engem kevesen látnak. Egyetlen vágyam volt viszont most, hogy eltűnjön az otthonomból. Felkaroltam, majd az egyik vészkijárathoz vittem. A lábaimmal átfogtam a vállait, és a város fölé röppentem vele. Kitettem az odújához közel, majd figyeltem ahogy felébred. Hisz eszméletlenül itt mindenki védtelen. Egy csokor virágot tettem a mellkasára. Nem tudom, ma valahogy adakozó hangulatban voltam, és már úgy is le kellett szedni őket. Vagy van annyi esze, hogy megegye vagy nincs...
Körbenéztem. Ez az a város amiben élek. Mely gyönyörű tud lenni, a lemenő napsütésben. Ahogy a romokon megcsillan a fény, majd eltűnik, mintha soha többet nem akarna ránézni erre a romhalmazra. A káosz uralja az egészet. Örök kavarodás... Oly végeláthatatlannak tűnik, hogy azt hinnénk mindig is ilyen lesz. Mozdulatlannak tűnik, de csak azért mert mindig mozgásban van. Ki tudja, egyszer talán az itt élők kiirtják egymást végleg, és majd az tűnik változásnak a mostani állapothoz képest. És ha azt hiszed, hogy akkor majd minden változatlan lesz a változás után… nos… arról én nem tehetek.
És ha idejössz, hát engedd meg hogy üdvözöljelek, érezd itt jól magad. Ha előre fizetsz akár még akár még egy helyre kis sírt is ások neked valahol.
Születési idő: 2939.11.17 (63)
Faj: metamorf
Rang: -
Képességek: Gina átalakult alakja egy kemény, ám mégis kellően rugalmas pikkelyekkel borított szörnyeteg. Így a teste kevésbé sebezhető kisebb kaliberű fegyverekkel, egyszerűbb szúró és vágófegyvereknek, ha azok nincsenek különlegesen éles anyagból, a gazdájuk nem forgatja őket elég ügyesen. (Gondolok itt a hagyományos golyóval töltött fegyverekre, amik valószínűleg ebben a korban elég ritkák.) Két lába és két karja van mint egy normál embernek ilyenkor is, azonban magas nyúlánk, mégis kissé robusztus, és áramvonalas teste olyan idegenérzetűvé teszi a megjelenését. A karjai inkább valami átmenetet képeznek a rendes karok és a szárnyak között. Maga a szárnyhártya rész szintén pikkelyekkel borított, bár azok sokkal finomabbak, mint bárhol máshol a testén. A karjai végén három-három erősebb, karmos ujj alkotja a kézfej részt, és három ujjmódosulat adja a szárnyfeszítő csontokat. Ezek kinyitva a kézfejen túlnyúlnak (így ilyenkor a kézfejrész a szárnyhajlatában középen helyezkedik el), becsukva pedig a szárny felfekszik a karokra.
A feje kissé csúcsos az orr rész felé, az áramvonalasság miatt, eredeti arcvonásait alig tükrözi. Hegyes metszőfogai vannak, utánuk pár rovarevő hegyes fogakkal, és még ki tudja hány féle fog képviselteti magát a szájában, melynek mindnek meg van a funkciója, bezárólag leghátul az őrlőfogakkal. A fején két pár szem található, egy elől, ami a térlátást biztosítja, még a másik kettő oldalt a füle fölött azt, hogy nagyjából 360° szögben lásson. A szeme színe sötét lila, a hasított pupillája mellett két oldalon egy-egy fekete folttal, ami nem luk, csak a íriszén egy képződmény. A homlokáról három vastagabb, bordázott szarv hajlik hátra.
A lábain négy-négy erős ujj található, melyből egy hátrafelé áll, kettő előre, egynek pedig változtatható a helye (mint például a baglyoknál). Ezeken szintén karmok találhatóak.
Ezenkívül még van egy farka is, mely ha teljesen kihúzza magát, nagyjából a bokájáig ér. A végén egy éles szélű, kinyitható legyezőszerű képződménnyel mely a repülésben segíti.
A testmagassága átváltozva 2 méter 10 centi körül van, azonban meglepően kis helyre összetudja húzni magát. Szinte összehajtogatja magát, a lábai, és a karjai pont egymás mellé illenek a törzsével együtt, egy göcsörtös, kissé oválisszerű gombócot alkotva, mely helyzetből képes bármikor ismét akár elrugaszkodni is.
Átváltozva a hanga kicsit sziszegős, és visszhangos.
Család: Apja, anyja meghalt, testvérekről nem tudni, hogy vannak-e.
Foglalkozás: Általában guberál, vadászik ha van mire, esetleg kétes eredetű gombákat, zuzmókat, moszatokat, vagy egyéb növényt termeszt.
Ingóságok: Egy rejtett bejáratú barlangszerűségben lakik a Romváros alatt. Oda gyűjti be az ,,értékes kacatokat”, amolyan ez jó lesz még valamire felkiáltással. Ezekből azonban valójában ritkán használ föl ténylegesen valamit. Megtalálhatóak ezek között még jobb minőségű rongyok, élelem tartalékok, de akár tönkre ment, vagy éppenséggel működő energia cellák, generátorok. Akár még félbeharapott androidok tartozékai, vagy űrhajók sérült ütegei. A barlang másik kamráiban, pedig valószínűleg olyan növényeket termeszt, melyek máshol nehezen találhatóak a naprendszerben.
Egészségi állapot: Egészséges… bár a sajátos modorára, lehet valaki mást mondana.
Kinézet: Rövid, sötét haj, kiismerhetetlen tekintet, enyhén szögletes arcvonásai, válla, és csípője, ellenére viszonylag nőies testalkata van. Emberi formában, nagyjából 180centi körüli a magassága. Teljesen szokványos számára, ha esetleg a régi buddhista papokéhoz hasonló sárga ruhát hordjon, vagy egy nagyobb jobb anyagdarabot tógaként. Néha felvesz ,,normális” ruhát is, ha muszáj.
Személyiség: Sokszor kiszámíthatatlannak tűnik, és indulatos, az érzései erősen tudják befolyásolni a tetteit. Ennek ellenére általában nem támad rá igazán senkire csak úgy. A kérdés már csak az, hogy mit jelent itt az igazán. Sokszor többféleképpen is értelmezhető az amit mond, és lény legyen a talpán az aki minden szavát úgy értelmezi ahogy kell. Nagyon szeszélyes, a hangulata könnyen megváltozhat, ezt akár egyetlen szó vagy hang, mozzanat kiválthatja.
Szexualitás: Heteroszexuális
Előtörténet:
Van egy barlang a Romváros alatt, azt mondják hihetetlen kincsekkel van tele. Viszont jaj annak aki tudatlanul, és véletlenül téved oda. Ha valaki nem téved el benne, akkor a barlang őre végez vele. Én már csak tudom, én vagyok az aki ott lakik. Ennek ellenére elég kevés földiteperő járt az én kis otthonomban. De ha mégis így történt az illető nem állt készen a velem való beszélgetéshez szükséges lelki feljebb lépéshez. Általában a kiáltozásból ítélve örültek, hogy kijutottak élve a barlangból, pedig még hozzájuk sem értem. De talán jobb is így. Ha valamelyikük betévedt volna a földalatti botanikus kertembe egészen szándék nélkül lehet ott leli egyből a halálát, mert véletlenül olyan növényhez ért volna hozzá, amihez nem kellett volna.
Nos hát ez az én kis odúm. Gyere be, ülj le, helyezd magad kényelembe. Csak lehetőleg ne a földre, még a végén valami megszúr, vagy megharap, és egy hónapra feldagad a hátsód. Hehehe… akkor még szerencséd volt. De nézz körül, a plafon, és a falak még nem foglaltak. Van elég hely bőven.
Mi? Hogy nem tudsz falra mászni? Hát téged aztán elég elcseszettül raktak össze az égiek. Részvétem. Ez esetben nem túl sokat tehetek érted. Talán még arra az üres rakétahüvelyre leülhetsz ott. Most mit izélsz? Hogy attól félsz, felrobban? Abszurd... mik jutnak eszedbe! Még ha töltve lenne. Nekem még akkor sem, jutna ilyen eszembe. De mondtam, hogy üres. Nincs benne robbanó szer, vagy inkább robbanófej? Most így hirtelen nem tudom…
Körbemásztam a plafonon hozzá, csak a mihez tartás végett. Majd a háta mögül folytattam.
Szóval, hol tartottunk? Meséld el drága mi a bánatod? Áh, várj, ne mondj semmit, tudom már. Szerelmi bánatod van. Nesze, igyál, vagy törj össze valamit, rajtam a második mindig segít.
Olyan hallgatag vagy, de hát magadra vess. Aki álomgyökér levet iszik, ne számítson másra.
Lemásztam a mostani behatoló mellé a rakétatestre. Igazából anélkül tudtam mi baja van, hogy válaszolt volna. Az én szemem sokat lát ebben a városban, még engem kevesen látnak. Egyetlen vágyam volt viszont most, hogy eltűnjön az otthonomból. Felkaroltam, majd az egyik vészkijárathoz vittem. A lábaimmal átfogtam a vállait, és a város fölé röppentem vele. Kitettem az odújához közel, majd figyeltem ahogy felébred. Hisz eszméletlenül itt mindenki védtelen. Egy csokor virágot tettem a mellkasára. Nem tudom, ma valahogy adakozó hangulatban voltam, és már úgy is le kellett szedni őket. Vagy van annyi esze, hogy megegye vagy nincs...
Körbenéztem. Ez az a város amiben élek. Mely gyönyörű tud lenni, a lemenő napsütésben. Ahogy a romokon megcsillan a fény, majd eltűnik, mintha soha többet nem akarna ránézni erre a romhalmazra. A káosz uralja az egészet. Örök kavarodás... Oly végeláthatatlannak tűnik, hogy azt hinnénk mindig is ilyen lesz. Mozdulatlannak tűnik, de csak azért mert mindig mozgásban van. Ki tudja, egyszer talán az itt élők kiirtják egymást végleg, és majd az tűnik változásnak a mostani állapothoz képest. És ha azt hiszed, hogy akkor majd minden változatlan lesz a változás után… nos… arról én nem tehetek.
És ha idejössz, hát engedd meg hogy üdvözöljelek, érezd itt jól magad. Ha előre fizetsz akár még akár még egy helyre kis sírt is ások neked valahol.
» Dühöngő
» Vezetőségszidó
» Társoldalak, baráti oldalak
» Ösvények
» Hunter Street
» Irodák
» Sikátorok
» Mólók